Néhány kép, Lara sorozatából:
2013. február 27., szerda
Lara
Larának elmeséltem, hogy a nyuszi hozzánk hamarabb hozza a hímes tojást, mert ide sok kisgyerek jár és min-mind jó gyerekek. Meg is mutattam a tojásokat és abban a pillanatban irigyeltem őt, mert ilyen csodálkozást, ilyen felhőtlen boldogságot ritkán él át az ember: erre csak a gyerekek képesek.
Néhány kép, Lara sorozatából:
Néhány kép, Lara sorozatából:
2013. február 24., vasárnap
FELFORGATJUK A VILÁGOT!!!!
A napokban a kezembe akadt a mamámról egy fotó. Gyerekkoromban készítettem róla.
Sokszor eszembe jut a keksz és a tea, amit magunkkal vittünk amikor óvoda után kisétáltunk a parkba, a háta mögé eldugott labda, amit nekem szánt ajándékba.
Ő sose kiabált. Ha valami bántotta csak a szemén láttuk. Halkan bement a szobájába és anyukám tudta: a Mama szomorú. Valamiért úgy érzem, engem szeretett a világon a legjobban.
Gyerekfejjel sok mindent másképp láttam, nem mindig fogadtam meg az intelmeit:
Tudod mama, már más világ van! -mondtam
Pedig dehogy...
Ma már tudom, hogy az arca apró ráncai, mélyebb barázdái mind-mind tele voltak szeretettel, bölcsességgel és mindennel, ami ő volt és ami a lelkemnek hiányzik.
Ez a gondolatmenet inspirált, hogy felforgassuk a világot!
Eszedbe jutott már, hogy az ünnepekre készülődve elvisszük a gyerekeket egy fényképészhez, a képet bekeretezzük, masnit kap és tudjuk, ennél szebb ajándékot nem is adhatnánk a dédiknek, nagyiknak.
Te mikor kaptál a mamádról, a papádról képet? Kaptál valaha?
Most fordul a kocka:
Hívd el a Nagyit egy teára hozzám!
Mire gondolok? Kialakítunk a Te nagyid, dédid számára egy kellemes kis teázós zugot itt nálunk.
Szabad levegőn sok-sok virággal, kényelmes kerti fotellel, rengeteg teával és egy kis aprósüteménnyel.
Ugye jól hangzik?
Öröm neked is, hiszen közös program, öröm mindenkinek, hisz lássuk be, róluk sosincs kép....
Öröm neked is, hiszen közös program, öröm mindenkinek, hisz lássuk be, róluk sosincs kép....
Ő az én Mamám. A képet akkor csináltam, amikor 12 éves voltam.
Talán ez az egyetlen képem róla.
Talán ez az egyetlen képem róla.
A fotózást április második felétől indítjuk, amikor már kellemes a szabadban:)
Nemsokára indítjuk a generációs fotózásunkat is! Részleteket itt a blogban fogom megírni nektek!
2013. február 15., péntek
Amikor a családban valakinek négy lába van...
A tekintete az, aminek egyszerűen nem tudok ellenállni.
Mérges vagyok, mert letaposta a virágaimat, a kerti tóból kifogta a halakat, és mert a teraszon a sajátjának tekinti az ülőgarnitúrát... Tapicskol a pocsolyában és amikor megjelenek az ajtóban, végigvágtázik a terasz frissen felmosott kövén-így legalább a sár fele lekopik a lábáról-, majd elfelejtve a játékszabályokat, rám ugrik. Felemelem a hangom, a szemem szinte szikrákat szór.
Pecsét esett a nadrágomon és a nézésem azt sugallja felé, hogy a barátságunkon is....
ÉS AKKOR JÖN A TEKINTET...
Szemében ott a bűntudat és minden mozdulatában ott a megbánás is...
Ezután jön az én bűntudatom. Ő minden szabályt felrúgott, csakhogy velem lehessen. Boldog, hogy vele vagyok én meg úgy háláltam meg, hogy leszidtam.
Bemegy a házába és szinte látom, hogy könnyes a szeme.... ami nem igaz, de én látom.
Akkor egymásra nézünk és tudjuk, barátok vagyunk.
A virág meg úgyis kinő.....:)
Mérges vagyok, mert letaposta a virágaimat, a kerti tóból kifogta a halakat, és mert a teraszon a sajátjának tekinti az ülőgarnitúrát... Tapicskol a pocsolyában és amikor megjelenek az ajtóban, végigvágtázik a terasz frissen felmosott kövén-így legalább a sár fele lekopik a lábáról-, majd elfelejtve a játékszabályokat, rám ugrik. Felemelem a hangom, a szemem szinte szikrákat szór.
Pecsét esett a nadrágomon és a nézésem azt sugallja felé, hogy a barátságunkon is....
ÉS AKKOR JÖN A TEKINTET...
Szemében ott a bűntudat és minden mozdulatában ott a megbánás is...
Ezután jön az én bűntudatom. Ő minden szabályt felrúgott, csakhogy velem lehessen. Boldog, hogy vele vagyok én meg úgy háláltam meg, hogy leszidtam.
Bemegy a házába és szinte látom, hogy könnyes a szeme.... ami nem igaz, de én látom.
Akkor egymásra nézünk és tudjuk, barátok vagyunk.
A virág meg úgyis kinő.....:)
"A kutya az egyetlen a világon, aki jobban szeret téged saját magánál"
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)